Életem eddigi legkritikusabb időszakában mentem el az El Caminora. Nem tudtam magam teljesen átadni a gyaloglás örömének, a találkozásoknak, a természetnek csak gépiesen meneteltem és pörögtek az agytekervényeim. Miért? Miért nem tudunk beszélgetni?

Miért nem tudjuk megbeszélni? Mi akadályoz? Nem kaptam választ, úgy éreztem elfogyott az erőm, a kitartásom lélekben és fizikálisan is. Astorgában a templom előtt vízzel várták a zarádokokat, kaptam egy palack vizet és pecsétet az útlevelembe és arra gondoltam, hogy olyan vagyok mint egy hosszútávfutó akit
biztatnak a cél elérése előtt. Akkor újra szembetaláltam magam egy spanyol fiúval, akit már többször
láttam az úton és tőle hallottam először : ANIMO. Akkor még nem tudtam mit jelent ez a spanyol szó,
de annyi biztatás ,együttérzés áradt belőle, hogy elhittem neki: Meg tudod csinálni!Nem azon van a hangsúly, hogy mit kell végigcsinálni, hogy ez egy segítségnyújtás krízisben lévő
házaspároknak, önismereti folyamat, tanulás, megromlott párkapcsolat helyrehozatala vagy egy
kiégett házasság intelligens lezárása, csak tudd végigcsinálni. Úgy járd végig az utad, hogy mindvégig
ember maradj. ANIMO

Categories: Egyéb

1 Comment

Bódis-Kosóczki Zita · 2017-08-07 at 16:14

Közel 50 évesen fordulóponthoz értem. Tanácstalanságomban Anikóhoz fordultam. Munkahely választás, új karrier kiépítése, ennyi idősen, reménytelenül ….hogyan tovább???
Utat mutatott a beszélgetésünk, rá tudtam térni arra az útra amely sikerre vezet.
Köszönöm, hogy feloldottad a félelmeim, hogy elűzted a kételyeim, hogy bíztál bennem. Egyedül még mindig vergődnék, kínlódnék…..
Köszönöm, hogy vagy, hogy jelképesen ” fogtad a kezem”. Remélem mások is eljutnak hozzád, hogy sínre kerüljön az életük! Érdemes:))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.